Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Természetgyógyászat eredete, léte, használata

2016-05-22 12:08:42

Alábbi cikkünkben szeretnénk rávilágítani azon egyszerű tényre, hogy amit orvoslásnak, modern orvostudománynak nevezünk az valójában egy nagyon erős, és nagyon ősi tudomány „leányvállalata” ami nem más, mint a természetgyógyászat. Sok kétkedő ember van, akik nem hisznek a gyógyfüvek, főzetek erejében. De vajon amikor kételkedni kezdünk, azt tudjuk hogy konkrétan az orvostudomány alapjaiban is megingunk?

 

Mikor természetgyógyászatról, természetes gyógymódokról, gyógyfüvekről beszél az ember valójában eszébe sem ötlik, hogy egy olyan ősi tudományról van szó, ami az ember előtt is létezett már. Az írásos, lejegyzett, visszaigazolható források legjava keletről származik, és több ezer éves múlttal bír. Az emberben akkor kezdett tudatosulni ezen gyógymód, mikor tüzetesebben állt neki az állatok megfigyelésének. Sokszor sérült, vagy betegnek vélt állatok eltértek az addig feljegyzett táplálkozási szokásaiktól, vagy olyan helyeket kerestek fel, amik nem jellemzőek az adott faj képviselőire.

 

Történelmi alapok, több forrásból is...

 

Vajon azt tudtad, hogy az egyiptomi gyógyászat i. e. 1500 körül már létezett? Habár az (i. sz.) 1800-as évek vége felé került elő az ezt igazoló Ebers papirusz tekercs (Georg Ebers után elnevezve). A legismertebb ember ezen a téren mégis Hippokratész volt. Ő valójában az emberiségben addig felhalmozódott természetgyógyászati tudást fejlesztette akkoriban tökélyre. Időszámításunk előttről legalább 3-4 nagyobb könyv, (például i. e. 450 körülről a „Természetről”, vagy a „Tisztulások”) értekezlet is fennmaradt, melyek vélhetően szintén segédkeztek a Hippokraticum corpus-ban, mely nem más mint egy 60 részes „sorozat” a gyógyítás legeredményesebb tételeivel. Manapság, ha felmerül a neve az emberek nagyrészének az orvoslás jut eszébe, és talán a modern orvostudomány is. De ne feledkezzünk meg a mai napig fennálló idézetéről...

 

A természet orvos a betegségek ellen. A természet mindig megtalálja az eszközöket és az utakat ... nevelés nélkül, s anélkül hogy, tanulta volna elvégzi kötelességét...”

 

Tehát ő az akkori időben az orvoslást egyáltalán nem választotta szét a természetes gyógyászattól. De hogy továbbmenjünk... Ugorjunk kicsit előrébb az időben, egészen Theoprastus Philippus Aureolus Bombastus von Hohenheim -ig . Az ő idejében már orvoslásról beszélünk, de itt sincs különbség az orvoslás szó és a természetgyógyászat között. Ő Babelben tanította a diákjait (nem latinul(!)), és a természet gyógyerejét hirdeti, csak ebben hisz, pontosabban az Archeus névre keresztelt gyógyító erőben. 1541.-ben halt meg de mindaddig olyan tudásra tett szert, és adott át, mely által Salzburgban, és Straussburgban is elnyerte a professzori címet. Ítélkezik az orvosi könyvekről, sőt elégeti ezeket, viszont akik nem nézték jól szemmel mindezt azok, szó szerint elüldözték őt. Élete utolsó 10-12 évében vándorgyógyítóként élt. Nem ismerős a neve? Nem csodálom... De ha azt mondanánk hogy ő nem más mint Paracelsius? Így már azért kicsit érthetőbb... Ebből is látható, hogy bizony nagyon nagy történelmi alakok, jobban hittek a természetben, mint az ekkor már egyre jobban erősödő orvostudományban.

 

De említhetnénk Johann Babtista-t (természettudos), vagy John Floyert (hidegvízes terápia, balneoterápiás központ) és még rengeteg embert, és az általuk kapott tudást, melyek miatt most sokan hálásak is lehetünk. A lényeg hogy 1982-es évtől a BMA (British Medical Association) kimondta, hogy a „ COST Projekt célja, hogy előmozdítsa a nemzetközi együttműködést a hagyományos gyógyászatra irányuló kutatásban. A kutatást a költség-haszon arány javítása, a közegészségügyi kockázatok csökkentésének szándéka, és a társadalmi-kulturális értékek és igények újraértékelése hívta életre...”. Ezek alapján alakult ki a természetgyógyászat európai jogköre is. Hazánkban 1997-ben került bevezetésre az alternatív gyógyászat.

 

Mítoszok és legendák.

 

Hajdanán egy-egy Druida (mert bizony léteztek) nagyon ismert és elismert volt. Ők a gyógyfüvekre, gyógyfőzetekre esküdtek, és akiket gyógyítottak nem ritkán úgy gondolták, ezen emberek varázslók. Talán ezért is övezi őket akkora misztikus felhő. Az Arabok Krisztus előtt gyógynövény- fűszer monopóliumnak számítottak. Európába több mint 4000 tevével szállítottak, és látták el az európaiakat is. Köszönhették ezt saját maguknak is, hiszen rengeteg mondát szöttek saját maguk köré, csak azért, hogy megtartsák egyeduralmukat. A termékeiket többek között Róma piacain is értékesítették. A 17.-18. században a gyógyfüveket még ételízesítésre is használták. Az idő és az emberi technika, tudás viszont megviselte ezt a vonulatot. Az évek múlásával visszaszorult a természetgyógyászat és egyre többen a modern orvoslás felé hajoltak, teljesen elzárkózva a több évig életben tartó formákat, formulárokat. Az emberek szétválasztották a kettőt, pedig ez majdnem olyan, mintha az ember végtagjait nem az emberi testbe sorolnánk...

 

Hazánkban is létezik a természet ereje...

 

Hazánkban a Bükki Füvesember (Szabó György) több évszázados családi tudással bír. Ő az aki legendás, és elismert alakja még a mai napig is a gyógyfüveknek. Mindent tud róluk, mikor melyiket kell használni, mikor lehet gyűjteni, hogyan a legcélszerűbb az alkalmazása, mit mivel lehet keverni hogy különféle betegségekre hasson. Gyuri bácsi megélte a háborúkat is, épp ezért hitelesen állította, hogy a sok sérült ember a legtöbb esetben a természet erejét kérte, mintsem a modern orvoslás eszközeit. Furcsa ugye? Sokat kutatott felmenői után, és talált egy érdekes feljegyzést még az 1700-as évekből, ahol is egy bíró kimondta, hogy míg a boszorkányok, boszorkánymesterek ártanak az embereknek, addig a füvesemberek segítik őket. Elmondása szerint innentől ő maga is büszkén viseli ezen megnevezést.

 

Szépség és a szépségipar

 

Nem csak a hölgyek, de az urak is sokszor fordulnak szépségük megtartása érdekében egy-egy krémhez, kencéhez. Nem érdemes megfeledkezni azon egyszerű tényről, hogy amiket magunkra kenünk nem mások mint növényekből (többségében, mert sajnos a modern kor itt is fertőz) készült kivonatok, és azok összessége. Gondoljunk csak a körömvirágra, rozmaringra, kamillára, aloe verára, ezek mind egytől egyig gyógynövények. Túléltek mindent az idők alatt, és sok hajdani tudós tudta őket hasznosítani. A mai napig is élünk velük, még akkor is ha nem akarunk tudomást venni róluk. Ezek hidratálnak, erősítenek, feszesítenek, és még egy könyvnyi tudással bírnak. A kozmetikai termékek kifejezés valójában egy görög szóból ered , 'kosmetikából' melynek jelentése a szépítkezés művészete. Mára külön iparággá nőtte ki magát.

 

Végszóban.

 

Remélem ezen cikk sokban segít közelebb kerülni minden olvasónknak a természet erejéhez. Mindenkinek tanácsolom, hogy mielőtt ítélkezne, vegye figyelembe a fentebb leírtakat, melyeket tényleges kutatások, olvasások után írtuk meg. Ha tetszik a cikk meg lehet osztani, de kérek mindenkit, hogy a forrás feltüntetésével tegye mindezt.

 

Hír: Alveo Bolt (eredeti cikk)