Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Prezentáció: Az előadás mikéntjei – második cikk.

2016-07-23 05:36:07

Kissé hosszabbra nyúlt az idő az előző cikkünk megszületése után (Itt találod). Így kicsit később folytatjuk, mint ahogy azt terveztük, de természetesen nem feledkeztünk el kedves olvasóinkról. Tehát nézzük is. Amiről továbbra is szó lesz az nem más, mint a prezentáció. Nagyon fontos leszögezni, hogy a megfelelő prezentáció komoly marketingerővel és piacteremtő erővel is rendelkezik. Beszéltünk már a témáról, megjelenésről, mozgásunkról, most pedig folytatjuk is a hangszínünk kezelésével. …

Hangszín és hangunk használata

Aki már halott esetleg több előadást is, az nyilván találkozott az egyhangú, monoton és már-már végtelenül unalmas előadásmóddal is. Talán nem is mindig tudja az ember meghatározni, hogy mi volt a baj, így nem meglepő, hogy általánosan az egész prezentációra ráhúzzuk a rossz jelzőt. Ne felejtsük el, hogy bár a mozgást és a vetítést látjuk, de a hang is ugyanolyan befolyásoló momentumként hat ránk. Ha egyhangú az előadás, akkor bizony unalmassá, érdektelenné válik minden egyes mondat. Ez persze nem azt jelenti hogy össze-vissza kell ordítozni a hallgatósággal. Meg kell tanulni a hangszínünkkel játszani. Tehát, mikor lényeges információkat közlünk, akár vigyük fel a hangszínünket. Ezt lehet kombinálni azzal is, hogy ilyenkor kissé „előremozgunk” a közönségünk felé. Ezzel éberen tartjuk az érdeklődést, hiszen a közönség azt fogja figyelni mi lesz a mondat nagy-nagy durranása. Ez olyan hatású lehet (hogy könnyebb legyen elképzelni), mint pl a Cápa című filmben a zene. Mindenki tudja, érzi hogy valami következik, valami olyan ami még nem volt, ahogy a zene egyre felfokozottabbá válik. Viszont nagyon figyeljünk arra, hogy ha már emeljük a mondatunkat, vagy szavainkat, és a közönség is kezd felfigyelni, akkor legyen is „csattanója” a közlendőnknek. Ne hagyjuk csalódottan őket. Ergo ne legyünk restek, és gyakoroljunk akár kis csapat előtt, családtagok előtt, annak érdekében, hogy egy mindig figyelő közönséget teremtsünk azáltal, hogy megfelelően használjuk a hangunkat. – Megfelelő időben, megfelelő mondatnál, megfelelő mozgással!

Meglepetés ereje a prezentációban

Nagyon fura dolog a meglepetés, és egyben veszélyes is. Egy-egy rosszul sikerült „prezentációs trükk” pont az ellenkezőjét válthatja ki, mint amit épp el szerettünk volna érni. Ezért tényleg csak azoknak ajánlanám, akik már tudják, el- vagy megtanulták a többi fortélyt is. De mi is lehet a meglepetés? Leginkább egy kisebb, vagy nagyobb interakció, avagy egy olyan mozzanat, amire senki sem számít. Például, ha flipchartot használunk meglephetjük a következőképpen hallgatóságunkat. Kérdezzük meg tőlük, hogy mindenki látja a táblát, s mikor már a többség igennel válaszol, vagy bólogat igenlően, egész egyszerűen fordítsuk el a flipchartot, vagy lapozzuk át. Mit értünk el ezzel? Először is, hogy a megszólított és megkérdezett közönségünk egyből elkezd koncentrálni az adott kérdésre, és ezáltal a táblánkra is. Másodszor a meglepetés után bár kissé értetlenül állnak a dolog előtt, mégis elérjük azt a hatást, hogy elkezdenek ránk figyelni, hiszen a kis trükkünkkel tudtukra adtuk, hogy most nem a tábla a főszereplő, hanem mi. Tessék ránk figyelni. Arra figyeljünk, hogy ha elfordítjuk a táblát, vagy átlapozzuk az adott lapot, a másik oldalán ne legyen semmi! Ha van írás, rajz a másik oldalon akkor a közönség továbbra is a táblát fogja „bámulni”, ebből így totális kudarc lehet. Ennél vannak extrémebb esetek is. Mint például a „szétugró” golyóstoll, vagy a leeső műanyagpohár. Lehet vicces, és meglepő is. De ismét mondanám, hogy gyakorlott előadóknak ajánlom. Kezdőként semmiképp se menjünk bele a meglepetés játékba.

Interakciók

Tegyük színesebbé előadásunkat. Vonjuk be a közönséget egy-egy jól irányzott kérdéssel. Arra azért figyeljünk (mindig) hogy az adott kérdés, ne legyen személyeskedő, vagy kínos. Nyugodtan kérdezzük meg egy-egy ember nevét miközben hozzá beszélünk, ezáltal személyesebbé és közvetlenebbé válik a beszélgetés. Arról nem is beszélve, hogy az adott emberke, rögvest jobban fog ránk figyelni, mert érezni fogja a „kitüntetett” szerepet. Egy interakció lehet például az is, ha tárgyakat vonunk be a beszélgetésbe. Fogjunk egy babzsákot, és mondjuk a kedves hallgatóságnak, hogy akinek dobod a labdát az kérdezhet a témával kapcsolatban valamit. Megmozgatjuk az agyat, és picit a vérkeringést is. Tehát az interakció, mint olyan, nagyon jótékony szerepet tölthet be a prezentációnkban.

Figyelem felkeltése, és megtartása

A fenti technikák mindegyike alkalmas arra, hogy felkeltsük, majd fenntartsuk a figyelmet. De azt azért tudnunk kell, hogy az előadásoknál is igaz az általános tény, hogy a kevesebb néha több. Ne akarjunk belezsúfolni minden technikát a prezentációnkba. Mérjük fel a hallgatóságot. Figyeljünk arra is, hogy a közönség sorai között idősebbek vagy fiatalabbak vannak többségben. A figyelemfeketés egy-egy előadásban akár többször is felmerülhet. Erre akkor van szükség, ha úgymond elvesztettük az embereket. Természetesen ezt a helyzetet is fel kell ismernünk. Vigyünk be új dolgokat, azaz ha már elsütöttünk egy technikát, akkor ne ismételjük magunkat, csak abban az esetben, ha az emberek ezt kifejezetten szeretnék.

Összegzés

Az előadásra mindig készülni kell. Még a profik is készülnek! Ez nem szégyen, vagy hátrány. Természetes dolog, hiszen akár üzletünk is múlhat rajta. A témánkat úgy válasszuk meg, hogy az mindig érdekes legyen. Alkalmazhatunk statisztikát, adatokat, de ne legyen túl száraz a mondanivaló. Illetve, ha maga az előadás alapból is „száraz”, akkor ne féljünk alkalmazni akár a fenti technikák közül annyit, amennyire szükség lehet. Soha ne támadjuk le mozgásunkkal, hangunkkal, kérdéseinkkel hallgatóságunkat. Törekedjünk arra, hogy érdekesek legyünk mi magunk is, akár karakterünkkel, akár megjelenésünkkel. De fontos, hogy ne tolakodjunk, ne erőszakoskodjunk, és ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a kérdésekkel az embereket.

Hír: AlveoBolt.hu